Kiss Ferenc Általános Iskola
Ásotthalom
| |
| Kezdőlap |
| Iskolánkról |
| Eseménynaptár |
| Munkaterv |
| SZMSZ |
| Pedagógiai Program |
| Házirend |
| SZHSZ |
| Beíratkozás Infók |
| Etika / Hit- és erkölcstan |
| Beszámoló |
| Közzétételi lista |
| Álláspályázat |
ISKOLÁNKRÓL
A Kiss Ferenc Általános Iskola története
Szeged város óriási tanyavilággal rendelkezett a XIX. század első felében, amelyet két nagy részre osztott a város: Alsótanyára (a mai Ásotthalom, Mórahalom, Röszke, Zákányszék vidéke), valamint Felsőtanyára (Balástya, Kistelek, Csengele vidéke). Az 1848-as szabadságharc bukása után vidékünk a rablók és betyárok szabad prédájává vált. A pandúrok gyakran üldözőbe vették a népet fosztogató betyárokat, de a tanyák között az üldözötteknek mindig nyoma veszett. Éppen ezért Szeged város vezetői a műveltség terjesztésével a közbiztonság javítását szerették volna elérni.
Kezdetben a „vándortanítók” jelentették az iskoláztatást, akik a tanyákat járva hol a pásztor szűrére letelepedve, hol a módosabb gazdák befűtött szobáiban tanítottak.
Szeged város 1850. november 30-án kelt határozatában kijelölte a továbblépés útját, melynek eredményeként 20 új tanyasi iskolát építettek Alsó- és Felsőtanyán.
Így épültek meg vidékünkön 150 évvel ezelőtt a legelső iskolák.
Iskola neve |
Alapítás ideje |
Tanulólétszám |
Védőszent |
Tanító |
Felsőásotthalmi |
1853. április 19. |
69 |
Szent József |
Lengyel János |
Felsőásotthalmi mozgó |
1857. február 9. |
45 |
Szent Rókus |
Szekszárdi Pál |
Alsóásotthalmi |
1853. november 10. |
97 |
Szent Erzsébet |
Sztroha Mátyás |
Átokházi |
1855. december 20. |
20 |
nincs adat | nincs adat |
Ezek az első iskolák vert falú, zsindelytetős épületek voltak. Egy kisebb tantermet és egy szoba-konyhás tanítói lakást foglaltak magukba.
Néhány év múlva, 1864-ben újabb iskolával gyarapodott vidékünk. Az Átokházi Kapitányság területén található vert falú iskolaépületet új épületre cserélték fel. Felavatása egy mise keretében történt, ahová meghívták Eötvös Józsefet is. Az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter saját kezűleg írt levélben fejezte ki sajnálkozását, hogy nem vehet részt az eseményen.
1885. szeptember 17-én adták át a Rókabögyösi Iskolát, melyhez két hold földet is csatoltak a gyümölcstermelés előmozdítására.
Kissoron először egy ideiglenes iskolát nyitottak meg, majd Bencsik János tanyaházában 1892. február 15-én nyílt meg az állandó iskola.
Szeged Város Tanácsa az ország fennállásának millenniuma emlékére újabb 11 iskola építését vette tervbe a tanyákon:
1896. január 27. Bogárzói, először ideiglenes iskola, 1897. november 3. Gátsarki és Kőröséri Iskola.
A századfordulóra a város lelkiismeretes iskolaépítő munkájának köszönhetően községünk területén már nyolc iskola működött. A népességszaporulat az iskolák befogadóképességéhez viszonyítva jóval nagyobb volt azonban, ami újabb és újabb iskolák építését sürgette. Ez a teher már túl nagy volt a városnak, így nem is tudta vállalni.
Hosszú egyeztetés után, 1907. július 8-án a város és az állam megkötötte azt a szerződést, mely szerint az állam átveszi az iskolák fenntartásának feladatát a várostól. Így a tulajdonosváltással újabb iskolaépítési hullám indulhatott el.
A tanyasiak csodálkozva nézték a követ (a téglát), amiből tartós, maradandó épületeket emeltek. 1908-ban épült fel az Irodasori, a Bogárzói, a Várostanyai (belterületi öreg) Iskola épülete.
A tanyasiak csodálkozva nézték a követ (a téglát), amiből tartós, maradandó épületeket emeltek. 1908-ban épült fel az Irodasori, a Bogárzói, a Várostanyai (belterületi öreg) Iskola épülete.
1909-ben a Dobóerdői, a Halasteleki, az új Kissori, majd 1910-ben a Rívóerdei Iskola készült el.
A történelem később beleszólt az iskolák életébe is. Az első világháború kitörésével csökkent az oktatás színvonala, nem volt tanítás, mert vagy behívták a tanítót katonának, vagy szénszünet volt, vagy rekvirálni volt a tanító. A háborús bizonytalanságot kihasználva a szerb katonák átjutottak a határon és megszállták a Kissori, Kőröséri, Rívóerdei, Rókabögyösi Iskolákat.
Klebelsberg Kunó kultuszminiszter az 1920-as évektől egy nagyszabású népiskolai programot indított el, amelynek eredményeként készült el 1928-ban a Bokor Iskola és a Belterületi Iskola két tantermes épülete.
Ezekben az iskolákban a gyermekek összevont osztályokban tanultak, a társadalom ideológiai elvárásainak megfelelően.
A XX. század közepén a gyermekek száma tovább nőtt, így 1961-ben a belterületen egy új, két tantermes iskolát adtak át a tanulóifjúságnak. Ezen iskola átadása mérföldkő az ásotthalmi iskolák életében, mert ez az első osztott iskola. (Csak azonos évfolyamba járó tanulócsoportok voltak.)
Ekkortól kezdve egy új folyamat is megindult községünk fejlődésében. Sokan beköltöztek a tanyákról a faluba és lassan elnéptelenedtek a tanyasi iskolák. Ez a jelenség legelőször a Rókabögyösi Iskolát érintette, mert 1962-ben, 77 év munka után, végleg bezárta kapuit. Néhány év múlva a többi iskola is követte példáját:
1975. Dobóerdő
1976. Halastelek, Irodasor, Rívóerdő
1977. Bokor
1978. Kőrösér
1980. Kissor
1981. Gátsor
1982. Bogárzó iskolája szűnt meg.
A belterületi iskolában 16 tanulócsoport nyolc tanteremben váltakozva tanult. A tanteremhiány alaposan megnehezítette a belterületi iskola életét. Szükségtantermeket rendeztek be, hogy a megnövekedett létszám miatt el tudják helyezni a diákságot.
1979-ben, a Nemzetközi Gyermekévben megoldódott ez a probléma a jelenlegi új iskolaépület átadásával a Béke utca 3. szám alatt.
A nyolc tantermes épületben, modern szaktantermes oktatás indulhatott el és vált valóra sok pedagógus álma. Mindenki fellélegezhetett! Az alsó tagozatos osztályok továbbra is a régi épületben maradtak.
Megszűnt a zsúfoltság, végre megfelelő körülmények között folyhatott az oktató-nevelő munka.
1980-ban Zentai Antal 24 évi igazgatói munka után nyugdíjba vonult. Az Általános Iskola vezetését Dr. Lajkó Lajos földrajz-testnevelés szakos tanárra bízták.
Az intézmény fejlődése tovább folytatódott, hiszen az ásotthalmi tanulóifjúság még nem egy helyen tanult. Ez sem igazgatásilag, sem szervezetileg nem tett jót a nevelő-oktató tevékenységnek.
A probléma megoldását a Béke utcai épület melletti vonatbeálló átépítése jelentette. Létre jöttek az alsósok tantermei. Az ünnepélyes átadásra 1985. november 6-án került sor egy játszótér felavatásával együtt. Ez volt az első igazi játszótér Ásotthalmon, melyet a Bedő Albert Erdészeti Szakközépiskola parkjában évente megtartott alkotó tábor szobrászai, fafaragói készítettek.
Az 1979-ben átadott épület lapos tetős szerkezete sok gondot okozott az állandó beázások következtében. Az akkori faluvezetés, Barsi József tanácselnök és Dr. Lajkó Lajos igazgató úgy döntöttek, hogy nyeregtetőt húznak az épületre és - mivel úgy is szükség van még újabb tantermekre - beépítik a tetőteret. A tetőtér beépítésével újabb 5 tanterem, tanári szoba, több irodahelyiség alakulhatott ki.
1987-ben az építkezés befejeződött, melynek eredményeként keletkezett a környezetéből kiemelkedő impozáns épületegyüttes.
1988-ban az iskolaigazgató személyében változás következett be, Dr. Lajkó Lajos Szegedre távozott, feladatát Kiss Sándorné vette át.
Megoldatlan volt a testnevelés órák helyzete. A végső megoldást a községi sportcsarnok felépítése jelentette. 1992. február 22-én már Ásotthalom apraja-nagyja együtt örült az átadó ünnepségen és használja azóta is a versenyeken és a községi rendezvényeken.
Ugyanettől az évtől nyílt lehetőség a számítástechnika oktatására. Először még a legegyszerűbb gépekkel, majd a Sulinet - programnak köszönhetően modernebb gépekkel és oktatóprogramokkal is.
Az iskola fejlődése napjainkban is töretlenül folytatódik tovább. Petró Ferenc Polgármester Úr irányításának köszönhetően 2000-ben a földszinttől a felső szintig megújult, kibővült az iskolaépület. A bővítésben három új tanterem, tanári szoba és egy tágas zsibongó kapott helyet. Ezt a termet az Európai Unióhoz csatlakozás kapcsán Európa teremnek nevezzük és használjuk a nagyobb iskolai és közösségi rendezvények lebonyolítására.
A régi Várostanya szegény községe olyan iskolát hozott létre, amely tudott a történelmi hatások ellenére is fejlődni, továbblépni, megújulni. A mindenkori faluvezetés az iskola, az oktatás ügyét szívügyének tekintette, így sikerült olyan személyi és tárgyi feltételeket kiépíteni, amely sok városi iskolában sincs meg. A hálás utókor nevében köszönjük!
Rutainé Fodor Edit